⚪5/felvonás ⚪

♠️Kórházi látogatás ♠️

Lysander

-Azonnal hívni kell a mentőt!-mondta ellentmondást nem tűrően Anasztázia aki babrált valamit azon a varázs dobozon.-Jó napot kívánok Gyermelyi Anasztázia vagyok és Dobó Liát egy fejsér..-majd tovább beszélt hozzá miközbe kiment a szobából

Én pedig ennek hatására meg is lepődtem..-Még nem is találkoztam ilyen lánnyal..Meg amúgy is miért köszönt? Talán ez kell ahhoz hogy működjön? Érdekes érdekes..És miért kezdte el mondani mi van Liával?-magamban morfondíroztam.
-Én pedig be kapcsolom a kocsit mert a mentőbe úgy se férünk el ennyien szóval mi majd kocsival megyünk-jelentette ki rohanva.
-Itt ezek a masinák mik? Esetleg autó? amit még Karl bácsi csinált '96-ba?...-gondolkodtam.
-Ne legyél most ilyen basszus!..majd később folytatod de sajnos nem sajnos be kell vinnünk Liát a kórházba! Segíts a lábait megfogni!-utasított jó cimborám aki már a kisasszony karjait fogta.
-Rakd le a karjait majd cipelem ölbe ha már az én hibámból kerültünk ilyen helyzetbe!-ajánlottam fel majd mintha Lia a menyasszonyom lenne felkaptam!

A másik kisasszony pedig a varázs dobozzal való beszélgetése után visszatért és elkezdett ugrálni és vigyorogni.
-Ez most mi lenne?-kérdeztem az evilág megértőjét.
-Hagyjuk..Inkább gyere siess!-válaszolt ijesztően határozottan Castiel.

Hallgattam rá és felvettem a csizmám és futottam a ház elé. Valami fénylő idegesítő hangot kiadó dolog állt a ház előtt és 1 narancssárga ruhába öltözött ember jött ki belőle egy ajtón talán..nekem a szemeim kikerekedtek miközben kinyitott rajta valamit ami legalábbis szerintem ez is ajtónak funkciónált.
-Ezek a mentősök Lisander tudod...-mondta el nekem Castiel.
-Ohhh akkor rendben van!-megnyugodva odadtam Liát a mentősnek aki betette őt egyfajta fehér ágyra..-Bizonyára hordágy..-dünnyögtem magamnak alig hallhatóan.
-Vele mehetek?-érdeklődtem.
A mentős bólintott szóval felszálltam vele együtt majd bezárta az "ajtót"

És elindultunk..hangos zajt adott ki mint az előbb is eléggé siettünk a mentős valami maszkot rakott rá ami össze volt kötve egy fajta masinával..végülis biztos fejlődött ez alatt az orvostudomány attól a kortól amibe élek/éltem..
Nagyon kavarogtak bennem az érzések..aggódás és féltés volt bennem miközbe Liára néztem..hogy lehettem ekkora tuskó?
- Gyere megérkeztünk!-paskolt meg engem az mentős sietősen..
Felpattantam és kiszálltam a két narancssárga ruhás kivette Liát hordágyastul én pedig követtem őket körül pásztátva a területet.
-Hmmm elég érdekes egy hely!-bambultam el de az ápolók előttem rohantak Liával szóval nekem se volt időm nézelődni..Követtem őket egy darabig de egy nagy kétajtósnál megállítottak hogy nem szabad bemennem várakozzak itt kinn..
Így hát mit volt mit tenni leültem itt kinn..
-Nagyon remélem hogy megússzuk egy kis vérzéssel..-beszéltem alig hallhatóan és arcomat elfedtem két kezemmel-Többiek vajon hol lehetnek?

Anasztázia

-Gyerünk gyerünk már!-toporogtam a kocsi lábtörlőjén hátulra suvasztva.
-Mennénk de..-szabadkozott Sanyi a kulcsot minduntalan forgatta de a kocsi nem indult be csak küszködött majd megütötte a műszerfalat.-A fenébe is az egésszel..nem tudom mi baja lehet..
-Mindjárt csekkolom..-szállt ki megadóan Castiel és felnyitotta a motorháztetőt.-Lemerült az akkumlátor..
-Aninak nincs kocsija nekem lemerült...Castiel neked van kocsid?-számolgatta a lehetőségeket a legidősebb.
-Nekem csak motorom van...-zárta le a motorháztetőt a kérdezett.-Talán Anasztáziát eltudom vinni de nem tudom veled akkor mi lesz?
-Hát menjetek el nehogy legyen valami Lysanderrel..mondjuk bemegy oda ahová nem kell leszól valakit mert pl női doktor vagy akármi..-morfondírozott bőszen Sándor.
-Nah jól van elég lesz a gondolkozásból a legjobb barátnőm kórházba van, és egy srác van ott aki nem tudja mit kell ilyenkor tenni-fakadtam ki.
Majd mindketten egymásra néztek.
-Jól van ezt maximum később megbeszélitek..-mondta Sándor.
-Gyere a házam 2 utcányira van innen..- nyitotta ki az ajtót majd megragadt a karomat Castiel és kihúzott a kocsiból.
-Tali a kórházba!-mondtam Sanyinak.
-Ha bármi van szóljatok!-szállt ki a kocsiból.
-Oké!-feleltük a vörössel és megszaporáztuk a lépteinket.

-Kérdezhetek valamit?-érdeklődtem a királyfitól.
-Már megkérdezted..-vigyorgott rám a szürke szempárjaival.
-De nah..most komolyan!-nevetve megpaskoltam a vállát.
-Igen ha te is válaszolsz 1-2 dologra ami engem érdekel!-mondta alkudozó hangon mert még a jobb kezét is felém nyújtotta.
Erre a mondatra kicsit tágra nyíltak a szemeim

-Vajon mit akarhat kérdezni? Ez kicsit megijesztett...-gondoltam magamba.

-Jó..rendben van!-adtam be a derekamat és a jobb kezemmel megráztam.
-Szóval..mióta jársz a mi időnkbe?
-Háát...kb 12 éves lehettem..-fillózott el a válaszán.-De igen 12 voltam!
-És miért?
-Héé..egy kérdés egy válasz!-gyorsított a lépésein.
-Jól jól van..-követtem én is a példáját és felvettem vele a tempót.-Akkor te jössz?
-Honnan tudjátok hogy kik vagyunk?-kérdezte póker arc kifejezéssel benne meg megállt az ütő.

-Most az igazat mondjam vagy jöjjek ezzel „hogy jaj de szeretem a törit meg azt a korszakot ahol valójában éltek?”...

-Hahhhó...Anasztáziaa..deszka csaaaj..-legyezte előttem a kezeit a válaszára váró vöröske.
-Itt vagyoook..amúgy nem izgat hogy deszka vagyok..legalább nem fáj a hátam..-védte meg magam miután visszarángatott az agyalásból.
-Nah..mondod vagy mi lesz?-szegezte nekem e kérdést.
-Lia nem mondta?-kérdeztem csodálkozva.-Nagyooon szeretem a törit ahogy Sándor is ő avatott bele az ilyen fun factekbe..-néztem rá mosolyogva és ő csak furcsa pillantásokat vetett rám.
-Ohhh ott vagyunk már?
Továbbra is csak furcsán méregetett engem majd nagy levegő be és ki szívása után..
-Jól van látom ez a töris dolog nem jött be...-hódoltam be annak hogy a hazugságommal nem sikerült be etetnem. -Majd elmagyarázom a kórházba..
-Jól van itt is vagyunk amúgy..-mutatott egy kékre festett egyszintes házra.-Mielőtt megkérdeznéd onnan van meg volt pénzem kifizetni a házat hogy a múltból hoztam pénzt ami az időutazás során átalakult mai forinttá.
-Woww..menő-osztottam meg a rövid tömör véleményemet.
-Az...-értett velem egyet majd kinyitotta a kaput és oldalra állt meghajolva és a nyitott kapura mutatott a keze.-Csak utánad my lady..

Ekkor kitört belőlem a röhögés.
-Jól van kis vörös komornyikom ezért megérdemli a jattot csak ennyire azért nem kell színészkedni mert már elég nevetséges.
-Hát jól van csak a fogadás..?-emelkedett fel.
-Majd holnap most..-kezdtem bele de a telefonom csilingelése félbe szakított.

Sándor: Hol vagytok? Benn vagytok már a kórházba? Nekem most indult el a busz 5 perc és találkozzunk a bejáratnál!

-Nah gyere menjünk! Sanyi írt hogy úton van a kórházba..-jelentettem ki ellent mondást nem tűrően és beléptem az udvarra majd kicsit jobban körülnéztem..

Zöld fű sehol egy kiégés..virágágyások amikbe virított a rózsa,nárcisz,a jácint és társaik..jah és sorakozóba állt 3 levendula bokor is meg 4 pálmafa a fűben...

-Woow..nem is tudtam hogy ekkora..-néztem jobbra meg balra de nem láttam majd meghallottam egy két brümmögést egyből a hang irányába fordultam.

A kis raktárszerűségből jött ki fekete nagy motorral.
-Úgy nézek ki?-mutatott magára.
-Nem...-vallottam be.
-Nah csak van valami féle agyad..
Oda mentem és hátba csaptam majd nyekkent egyet.
-Még valami?
-Nem volt rossz de még egy ilyen most és nem viszlek el..-fenyegetett meg majd fejével háta mögé biccentett ahol egy fehér bukósisak volt.-Kapd fel majd pattanj fel és kapaszkodj belém és mehetünk is

Megtettem amit kért és mentünk is bár furcsa érzés volt belé kapaszkodni..olyan jól eső érzés de mindegy elhessegetem ezeket az érzelmeket hiszen nemrég óta ismerem ribanc meg csak nem vagyok..

Csak mentünk és mentünk ügyesen cikázott a kocsik között..sose ültem motoron de őszintén szólva élveztem majd gyorsan megérkeztünk és Sándor az ajtó előtt várt minket majd intettek egyet felé és le is parkoltunk majd oda mentünk hozzá.

-Sziaaa!-köszöntünk.
-Sziasztok! Végre hogy itt vagytok..nah gyertek-mondta Sanyi majd belépve a pulthoz siettünk.

-Jó napot Hol van Dobó Lia?-kérdezte meg a recepcióst Sándor.
-Jó napot! Dobó..Dobó..Dobó Lia-mondta a recepciós magának mantrázva mikor kereste a gépen az infót.-467 szoba sürgőségin volt de már átvitték traumatológiára az orvos akinél van Dr. Felmayer Miklós.
-Köszönjük!-mondtuk és mentünk is az adott helyre és Lysander nem volt ott..
-Ohh..biztos a sürgősséginél ül még megyek idehozom..-mondta Castiel és elsétált.

Mi meg beléptünk a 467-es kórterembe ahol egy nővér tartózkodott.

-Jó napot! Szólna Dr.Felmayernek?-kérte meg a nővért Sándor.
-Jó napot! Rendben van szólok neki..-egyezett bele majd elment mi meg Liához.mentünk akinek bevolt kötve a feje és aludt..kicsit meggyötört volt az arca talán..
-Nah itt van ő is..-száguldottak be a fiúk.
-Nem láttad hova jön?-érdeklődtem az ősz hajútól.
-Nagyon elmerengetem..és félek is bevallom őszintén..nehogy valami baja legyen az én hibámból..-mondta szomorúan Lys.
-Csak nem lesz nagy baj..-nyugtattam meg Lysandert hiszen rendes srác

Bár nem értettem miért tette de csak nem szándékosan..ajánlom neki legalábbis!

-Jó napot kívánok!-jött be pár perc múlva a doktor is -Szeretném ha kint beszélném meg a legközelebbi itteni hozzátartozóval a többieket megkérem hogy maradjanak benn vagy menjenek el a büfébe!
-Jó napot! Én lennék!-mondta Sándor és kiment a doktor úrral én meg az ajtóra tapasztottam a fülem.
-Ezt nem szabadna..kíváncsiskodni rossz tulajdonság!-mondta Lysander.
-Nem baj de szét vet az ideg mi lehet..
-Nagyon rossz dolgot kell közölnöm..-hallottam a doktor elcsukló hangját és az én szememből kiszöktek a sós könnycseppek..

⚪ 4/felvonás ⚪

♠️ Amikor a vörös is képbe jön 3 ♠️

Lia

Mindenki kerek szemmel pillantott a nagybátyámra.

-Hát te hogyhogy itthon?-tettem fel kérdésem.
-Hát hogyhogy egy újabb pasi van a lakásomban?-vágta vissza.-Amúgy Szia Ani!
-Szia Sanyi!
-Hát...öö..hol is kezdjem..-vakartam meg a tarkóm.
-Jó napot! Castiel vagyok!-köszönt a vörös a kezét nyújtva.
-Dobó Sándor..Castiel?-fogott vele kezet kerek szemekkel.
-Igen Castiel!-sóhajtott egyet az említett.
-Castiel Bodrossy?
Elkerekedett szemmel realizálta a kérdését Bodrossy.
-De honnan tudja?
-Mivel Lysander Airworth itt van és elmesélte hogyan került ide, ezért gondoltam hogy majd jönni fogsz te is.. hallottam hogy feltaláló voltál de nem hittem volna hogy igaz is..azt hittem az Angolok megint különlegesek akarnak valahogy lenni!-magyarázta el nagybátyám a meglepődő feltalálónak.

Lysander

-Hogy érted azt hogy az angolok megint különlegesek akarnak lenni?-ráncoltam meg homlokom Sándorra pillantva.
-Nah megbeszéljük de kezdjünk el enni én már nagyon éhes vagyok!-mondta Lia le ülve az asztalhoz egy szendvicset kapva a kezébe.
-Ezt az ötletet támogatom!-értett vele egyet a barátnője Anasztázia.

Én beleegyezően leültem és így tett a másik két fiú is.
A szalvétát kerestem de nem találtamaz asztalon.
-Hol tartjátok a szalvétát?
-A 2-ik szekrényben felső polc-adta meg nekem a választ Lia.
Felálltam és megkerestem a keresett dolgot

-Szóval akkor tényleg igaz..elhittem Lysandernek azt amiket tegnap mondott hihető dolgok voltak de az hogy megjelent Castiel is az is okot ad arra hogy tényleg elhigyjem ezeket!-kezdte megtörni a csendet.

Én lepakoltam mindenkinek egy szalvétát és magamhoz vettem egy darab szendvicset.

-Bár az meglepő hogy ilyen "mai" ruhákban látlak bár mondták azt hogy időutazógépet csináltál és jártál más időkbe...csak nem tudtam hogy mikor és hol...meg egyáltalán igaz e vagy tényleg ezt csak az angliaiak terjesztik e..-kezdett el filózófálgatni..
-De honnan tudták meg...-tette fel a kérdését Castiel.
-Szerintem a halálod után megmaradt labor meg íratok..ruhák esetleg..-próbált Lia kisasszony válaszolni legjobb barátom kérdéseire.
-Mondjuk az is igaz...lehet el kellett volna mindent égetnem..
-De miért gondolod hogy el kellett volna égetni?-kérdezi Sándor.
-Hát csak nem akartam hogy megtudják..hogy sokat tudjanak rólam de ezek szerint tudnak eleget...-töprengett.
-Nyugodj ezt is csak onnan tudom hogy a könyvtárak mélyére olvastam annak idején amikor az egyetemen egy tanulmányt készítettem a

Viktóriánus kor rejtelmei..vajon mi rejtőzött a konzervatívság alatt?

aztán egy másik jó barátom megtalált egy könyvet amiben téged is megemlítettek..és azzal a tudással és könyvvel pedig sikeres volt a tanulmányom..te dobtad fel az egészet tehát a te "figyelmetlenségednek" köszönhetem a történelem tanári pályám! Szóval köszönöttel tartozom neked..-mesélte el pályafutásának egyik mérföldkövét mindenkinek de leginkább Castielnek.
-Ohhhh...-hökkent meg.

Lia

-Együnk mert mostmár éhen haloook!-jelentettem ki csípősen.
-De miért nem eszel? Magadtól is tudsz enni nem?-válaszolta olyan bunkón mintha csak a csjben lennénk ahol "Eltakarod a napot!" mondja ki amitől akaratlanul is ökölbe szorult a kezem.
-Bunkó!-jelentettük ki szinkronba Anasztáziával.

Nah végeztünk a kajálással és leültünk a nappaliba beszélgetni én pedig gyorsba ránéztem az órára.. 14:30!
-Elmegyünk valahova?-kérdeztem tőlük hátha lesz kedvük valamihez.
-Én filmet néznék!-felelte a fotelben punnyadó barátnőm.
-Film?-kérdezte maga előtt dünnyögve Lysander.
-Osztozok ezen az állásponton!-állt Anasztázia pártjára a vörös szépség.
-Film?-kérdezte halkan Lys.
-Ohhh ne is mondjátok...nagyon fáradt vagyok..az ókori politikát vettem a 9-kel!-panaszkodott a felnőtt.
-Film?
-Tessék? Mit mondtál?-be akartam húzni a csőbe hogy ne érezze magát olyannak akinél kivételeket teszek.
-Film?
-Nem hallom!-mentem hozzá közelebb és odafordítottam a fülem.
-FILM???-kérdezte majdnem ordítva.

Majd ijedtembe hátra estem a padlóra.

-Ohhh Lia kisasszony!Minden rendben van?-jött oda hozzám az úriember hogy segítsen rajtam és kezét nyújtva sikerült is neki megoldani a problémát.-Bocsánatot kérek durvaságomért! Nem tudom miért viselkedtem így...
-Semmi baj nincsen..!-feleltem neki megnyugtatóan..de bevallom kicsit erőtlenül!
-Le feküdhetnék a kanapéra?
-Persze gyere!-adta válaszul a nagybátyám és Anasztázia egyszerre.
Lefektettek..
-Nagyot koppant a fejed..-jegyezte meg Castiel.-Hozok egy vizes borogatást hátha az segít..-elment megcsinálni a vörös herceg.

Lysander a kezemet fogta meg bűnbánóan és a 2 másik pedig álltak mellettem!
-Naa nem kell úgy viselkedni mintha a ravatalózom mellett állnátok!-mosolyogtam rájuk.
-Deee tényleg nagyoon sajnálom..-mondta szomorúan az őszhajú.
-De nem kell!
-Ne hívjuk a mentőket?-kérdezte Ani Sanyitól.
-Meg se hallotátok amit mondtam?-tettem fel e költői kérdést.
-Dede hallunk csak nem igazán bízok meg benned mert jól titkolod a fájdalmakat és elég sokszor...-kezdett el nevelőm magyarázkodni.

-Nah gyerekek! Itt a borogatás!-sietett ide a vörös ápoló felemelte a fejem és úgy tette a homlokomra.
-Úristeen...hívjátok a mentőt nincs időnk kocsikázni...vérzik a feje!-nézte meghökkenve Castiel a tenyerét.
-V-vér..?-sokkolodtam le majd lassan de biztosan lecsukodtak a szemeim...

⚪ 3/felvonás ⚪

Lia

-Ohhh Szia Ani!-futottam hozzá mosolyogva és megöleltem a fiúk meg le voltak sokkolva.
-Sziasz...-húztam el az éppen köszönni akaró barátnőmet a nappaliba.

-Figyelj..tisztáznunk kell hogy jó ötlet ha te nem ismered őket már mindketten boszorkánynak vagy varázslónak képzelnek és lehet hamarosan készülnek meglincselni..legalábbis Lysander tuti..Castielnek lehetséges hogy más a felfogása kicsit..de nah! A lényeg az hogy nem tudsz róluk semmit rendben van?-próbáltam elmagyarázni a dolgot Anasztáziának de szokásosan megint elkezdtem húzni a dolgokat mint a rétestésztát..

Ő válaszképpen bólintott egyet és visszamentünk a konyhába.

-Bocsánat de Anasztáziának el kellett magyaráznom hogy a "varázs dobozt"- ennél a szónál Castiel kérdőn nézett rám de aztán rámutattam a törött telefonomra és utána egy fajta "áhhh hogy arra gondolsz" bólintással jelezte hogy felfogta az üzenetem.- a "varázs dobozt" el kell addig raknunk amíg Lys nem érti meg annak lényeget! Ne hogy az ő telefonja is törötten végezze!-a végén elmosolyodtam de látva Lysander kicsit sértődött fejét...lehervadt a mosolyom de aztán..

-Lysander most olyan mint egy kis gyerek aki nem kapta meg amit akart!-elgondoltam Lysander kantáros nadrágba és ahogy ül a homokozóba és kiolvadt a mosolyom sőt kuncogtam is de próbáltam magam fékezni.

-Mondtam már hogy sajnálom!-mondta a sértődött.
És igen...most szerintem tényleg eltűnt hosszabb időre a mosolyom, és oda mentem hozzá.

-Esetleg Mr.Airworth engedne egy ölelést?-tártam szét a karjaim előtte és egy sóhajtás keretében megölelt.
-Nagyon pimasz vagy, Dobó kisasszony nagyon pimasz!-mosolyodott el az őszhajú.

-Én Castiel vagyok..Castiel Bodrossy!-nyújtotta a kezeit Castiel Anasztáziának.
-Ohh hát persze! Castiel ő Anasztázia, Anasztázia ő itt Castiel!-kiszabadulva Lys öleléséből, bemutattam őket egymásnak.

-Én is örülök hogy megismerhetlek, Anasztázia!-mondta Lysander és egy kézcsókot adott neki.- Lysander Airworth!
-Wow egy igazi úriember!-pirultam ela jeleneten ahogy barátnőm Anasztázia is.
-Makó Anasztázia!-mosolyogott mind a két fiúra.

-Én és Castiel a múltból jöttünk..az 1900-as évek elejéről..-kezdte el a bemutatást a felemásszemű de..-Én őszintén szólva 12 éves korom óta vagyok visszajáró vendég mondhatni!-kérte ki magának a vörös hogy ő már gyakorlottabb ezen a helyen mint a barátja.-Igen rendben van, igazad van! De az a lényeg,hogy segítségre van szükségem hogy itt eligazodjak! Mert őszintén magamon is meglepődtem de kíváncsivá tett ez az új világ!-folytatta a mesélését Lysander.
-Ohhhh! Rendben van! Én is csatlakozom akkor a segítőkhöz!-adta bele a derekát a göndör vállig érő barna hajú barátnőm.
Erre Lysander mosolyogva bólintott és Castiel elvigyorodott barátjára nézve.
-Lehet van mit tőled tanulnom! Hiszen 2 napja leszel itt, és máris 2 lány is akar neked segíteni! Mondd el csak,hogy mi a titkod?-tette fel szerinte életbevágó kérdését és az úriember csak megvakarta a fejét.
-Azért mert ő egy úriember!-válaszoltam a kérdésére.
-Én is tudok olyan úriember lenni mint ő!-mondta magabiztosan Castiel.
-Fogadjunk?-kérdezte meg Anasztázia.
-Hmmm jó,jó! De miben?
-Ha egy napig úriemberként tudsz viselkedni akkor..egy napig azt tesszük amit ő felsége szeretne!-hajoltunk meg Castiel előtt aki csak megrázta a fejét amolyan "sok a hülye" címszó alatt.
-Hmmm...mindig is szerettem volna egy kutyát..-egy kaparást halottunk az ajtó előtt.

-Biztos Nathaniel!-mentem az ajtóhoz és ki nyitottam és Forma 1-s sofőröket megszégyenítő futásba futott egyet a folyosón, és utána egyenesen be a konyhába, aki éppen álló vöröst leterítette és kikerekedett szemekkel nézte a 70 kilós jószágot.

-Nem láttad mikor éppen jött be?-kérdezte Lys mosolyogva.
-Neem..-de már vigyorogva simizte Nathot aki nyalta az arcát.
-Van mikor hátul van a kutyaólban és pihen picit! Egyébként nyugodt kutyus de az új embereket szereti üdvözölni!-mosolyogtam a két párosra majd Nath átment az asztalnál ülő Lysanderhez és felrakta a combjára a mancsait.-Te se maradsz ki a jóból úgy látom!-szólt Anasztázia is.

-Milyen fajta amúgy?-állt fel Cassy leporolva magán.
-Bernipásztor..miért szeretnél ilyen kutyát venni?-érdeklődtem.
-Hát nekem tetszik!-válaszolta Lys mosolyogva miközbe Nathanielt simogatta.
-..Nekem tetszik ez a fajta! De meglátom..szóval az egész napos csicskáskodás helyett szeretném azt hogyha én nyerek akkor vegyetek nekem egy kutyát!-felelte ötletét a rockker.
-Jól van akkor! Kezet rá!-feleltünk ketten majd kezet ráztunk vele.

-Hmmm..mikor kezdjük a tanulást?-tette fel kérdését Lysander.
-Hmmmm..10?-kérdeztem.
-Rendben!

Ránéztem a mikrón lévő órára..9:50..És meghallottam egy korgó gyomrot.
-Ez ki volt?-érdeklődte Anasztázia.
Mindenki egymásra nézett és a legvégső pillanatban Nathon akadt meg a szemünk.
-Gyere Nath!-hívtam oda a kutyát a tányérjához majd elvettem és beleraktam a kajáját és visszaadtam neki és természetesen jó ízűen falatozott.
-Mi is éhesek vagyuuunk..-jelentette ki Ani és hallottam korgó gyomrukat..
-Jól van akkor elmegyek a boltba!
Kezembe vettem a pénztárcám és lerohantam a közeli Coopba.

Vettem kenyeret mert azt láttam hogy elfogyott és felvágottat is..és kihagyhatatlan dolog a kakaó is! Majd miután ezeket megvettem haza battyogtam.

-Szóval akkor..Te hol is voltál?-szögezte nekem a kérdést aki eddig nem eléggé lett felvilágosítva erről az egészről.
-Castiel és Ani nem mondta?
-Meg se kérdezte-tették fel védekezően a kezüket.
-Tudod drága Airworth...piacon voltam
-De te valami boltot említettél..-ráncolta meg homlokát.
-Mert..nah jó! Gyere üljünk le..-vezettem be a konyhába és leültettem.
-Szóval akkor hol is kezdjem..itt..
-Itt ugyanúgy vannak dolgok mint a piacon csak árulnak vizet és kenyeret is meg tejet is!-folytatta helyettem Ani.
-Vízet?
-Igen azt..Amikor nagyon meleg van akkor általában vesznek az emberek! És van tea is a boltba!- segített be Bodrossy is.
-Ohhhh..így már értem!
-Meg tudod néha nem jó a víz egyes házakba és van mikor az emberek nagyoon sokat dolgoznak!
-Ohhhh...
-Nah elég ebből most..kezdjünk hozzá a kajához!-vettem ki a szatyorból amiket vásároltam és Anasztázia segítségével neki láttam szendvicseket csinálni.

-Ez mi?-bökött rá Lysander a hűtőre.
-Hűtőszekrény..ebbe tároljuk a kaját.-magyarázta el neki Cas.
-"Kaja"?
-Élelem!
-Ohhh rendben van! Így már értem!
..De ez itt mi?-mutatott rá a mikróra de megint úgy mint egy 3 éves kisgyerek.
-Hmmmm...Mikróhullámú sütő.. általában ebben szoktuk melegíteni a táplálékot meg a popcornt is!-felelte úgy mint egy egyetemi docens.
-Mi az a...?
-Gyerekek! Készen vannak!-raktuk le a szendvicseket diadalam ittasan az asztalra.
-Ohhhh..Szendvics?-toppant be Sanyi.

⚪ 2/felvonás ⚪

 ♠️ Amikor a vörös is képbe jön ♠️

Lia

-Fura volt a tegnap történt fürdőszobás incidens de látszott is rajta hogy nem a mai korból jött..a fiúk ilyenkor végig mérnének tetőtől talpig és perverzül vigyorognának!
Jó persze tisztelet a kivitélnek ez érthető..
De ő meg egyből becsukta a szemét bocsánatot kért és elment..mint egy igazi..úriember...-gondoltam ezeket miközbe lecsoszoktam a földszintre egy csésze kávéért...

-Jó reggelt Lia kisasszony!-köszöntött az új lakótársam miközbe az asztalnál itta a teát...
-Neked is Jó reggelt...mindig ilyen korán kelsz?-érdeklődöm.
-Persze..szokásom korán kelni..általába 5-kor kelek a nyuszijaimhoz!-válaszolt a kérdésemre boldogan.
-Jaaah igen...Te szereted a nyuszikat..-mondtam ezt de leginkább magamnak hogy összeszedjek mindenféle tudnivalót Lysanderről későbbre
-Kicsit még mindig ilyen frusztráltan érzem magam Lia az miatt hogy neked vannak információid rólam...-válaszolta őszintén.
-Lysander..kérlek nyugodj meg sok hasznos holmit fogok neked megmutatni ma és így be is tudom mutatni hogy hogyan és miért tudok rólad ennyit!-nyugtattam meg a felemásszeműt.
-Rendben van..Ez kicsikét megnyugtatott! És Lia?-egyezett bele felemás.
-Igen?-néztem bele szemeibe kérdőn.
- Arról a varázsdobozról is fogsz beszélni?-tette fel kérdését.
Bólintottam egyet.
-A mai nap elmondom neked mi történt azóta mióta te éltél..mi minden változott de mindent csak szép sorjában rendben van?-meséltem el neki terveim ő pedig beleegyezően bólintott és tovább itta teáját és kinyitottam a hűtőt és sikantottam egyet.

-Jaj mi a baj?-csodálkozott el aggódóan.
-Elfogyott a tej...így nem bírok kávét inni!-hajtottam le szomorúan a fejem.
-Uhhh..nos az a helyzet hogy...-kezdte el mondani.
-Hagyd csak kitalálom...tejet kerestél és ebbe a szerkezetbe megtaláltad és a teába tetted ugye?-ecseteltem neki a szinte nyilvánvalót.
-Igen pontosan így volt!..de inkább igyál egy kis teát!-javasolta az ötletet és odabökött a kancsóra amit amúgy ki se szúrtam.

-Szóval volt egy liter tej és azt mind a teához raktad?-ütöttem meg a homlokom.
-Pontosan!-vigyorgott.-Hát nem csodálatos az egész háznak lesz teája és a vendégeknek is jut.
-Igen valóban...csodálatos..-válaszoltam nem elég lelkesen amit észre is vett.
-Nah mi a baj? Talán nem szereted a teát? Pedig jóval egészségesebb mint a kávé!
-Jól van igazad van! De nem tudom én a kávét akkor is jobban szeretem..-mondtam el.
-Kóstold meg és utána mond ezt!-nyomott a kezembe egy csészével.

Belekortyoltam..hát ittam már jobbat is de őszintén szólva..ittam már ettől rosszabbat is szóval..
-Hmmm..jó egész jó!-öntöttem magamnak még egy pohárral.
-Öntenél nekem ha megkérlek?-kérdezte Lysander illedelmesen.

Bólintottam és elvettem tőle a bögrét és éppen öntöttem mikor..

-Nah hol van Airworth?-toppant be egy vörös hajú szépség aki nem lehetett más mint Castiel..
Ezer közül felismerem a rocker ruháit és szürke kemény szempárját és a vörös haját de a meglepetés erejétől szó mi szó elejtettem a bögrét és a kancsót is
-Ohhh nem hiszem el basszus hogy lehetek ilyen szerencsétlen!-idegesen mormogtam.
-Áhhh ez normális reakció ha találkozol Castiel Bodrossy herceggel!-röhögött.
-Ohhh felség!-hajoltam meg röhögve.
-Ki mersz röhögni?.. Amúgy csak nyugodtan nem érdekel a herceges dolog! Ez a világ sokkal jobb..-momdta el majd leült az asztalhoz.

Lysander

-Te hogyhogy itt vagy?-érdeklődtem Castieltől majd lehajoltam Liának segíteni összeszedni amiket elejtett.
-Hogyhogy nem hajoltál meg neki?-kérdezte Lia meglepődve.
-Megkértem hogy ne tegye mert mint mondtam igazából jó kiszakadni onnan az udvarias és kemény időből..
-Ohhh...és..Mióta jársz ide?-kérdezte Lia.
-Nem lényeges! De Lysander azért vagyok itt mert keresnek téged otthon és mivel legutoljára a laborban undorodtál hogy milyen piszokság van biztos oda nyúltál az időgéphez..szal jöttelek vissza vinni!-mesélte el majd megragadott.

-Héé! Még érdekel ez a világ!-álltam ellent.
-Ohhh..Mr. Konzervatívot érdekli a jövő és ellenállt?-röhögött a barátom majd elengedett.
-Hát...-vakartam meg a fejem.-Meg is lepődtem magamon!-gondoltam.
-Mire tanítottad tegnap te lány?-szegezte kérdését Liához.

-Szerintem lehet a könyv amit adtam neki..pedig tegnap még a telefonomat is összetörte..-kuncogott Lia.
-Dobó Lia!-nyújtotta kezét Castiel felé.
-Castiel..Castiel Bodrossy..-rázott vele kezet.
-Meddig maradsz Castiel?-kérdeztem.
-Hmmm...nem tudom..anyám megint 1 hónapos képzésre küldött de lefizettem a képzőket ahogy szoktam és jöttem.
-Segítenél hozzászoktatni Lyst a jövőhöz?-tette fel a szőke hajú lány kérdését.
-Végülis én rá érek!-egyezett bele.-Maradhatnék itt? Elfogyott a pénzem nem tudok albérletbe se menni mert a maradék pénzem is a képzőkre ment el és a haverokat azokkal is összeverekedtem a múltkor..

Lia

-Természetesen igen..vagyis majd a nagybátyámon múlik majd..-feleltem a szürke szemünek.
-Jah jól van!
És folytattuk a takarítás Lyssel.
-Köszönöm a segítséget Lys!-mosolyogtam rá.
-Szívesen tettem!-mosolygott.
-Castiel..felmosnál egy kicsit?-kértem miután a szilánkokat kidobáltam.-Oké tudom utálom ha utasítgatnak de most az egyszer..-kértem meg.

Kerek szemekkel elkezdte felmosni a padlót..
-Csak azt ne mondd hogy hiszen a boszorkányokba!-röhögtem.
-Dehogy...

-SZIASZTOK!-toppant be Anasztázia.

⚪ 1/felvonás ⚪

♠️ A különös idegen... ♠️

Lia

Éppen hazafele tartottam a délutáni órákba még júniusba a legjobb barátnőmtől Anitól (Anasztázia) mikor éppen a parkba voltam és kicsit megfújta a szél a hátközépig érő szőke hajamat..
és észrevettem egy különös de szexi srácot..

-Jó napot kisasszony!-köszön nekem illedelmesen meghajolva.
-Ohhhh..T-te vagy...L-..Lysander?-kérdeztem teljesen elvörösödve.
 -Honnan tudod a nevem? Talán boszorkány vagy?-kérdezte védekező stílusba.
 -Nem! Őszintén...olyan fura vagy..De lenne pár kísérletem hogy tényleg...-előveszem a telefonom ő pedig kicsit megszeppenve tekint rám én pedig rámegyek a csábításból jelesre és kikeresem.
-Ha minden igaz...AB- a vércsoportod és November 22-én születtél...-mondtam neki felolvasva majd kikapta kezemből a telefont.
-Boszorkányság...máglyán kéne elégetni..-tanulmányozta.
-Nah jó most az egyszer lebuksz...-ugrottam egyet és meghúzta a haját mert gondoltam paróka erre csak feljajdult egyet és pár hajszálon kívül nem jött ki több..
-Uhhhh..azt hittem paróka..most biztos ideges vagy-hajtottam le a fejem.
 -Nem tudja ön még milyen mikor mérges vagyok..-mondta majd a földre ejtette a telefonom.
 -EZT MIÉRT??? MEGVESZTÉL??-üvöltöttem a képébe majd összekapartam a ripityára tört telefonom.-Inkább térj vissza a valóságba...gyökér..-sziszegtem oda neki sietősen elbattyogva.

 Lysander

-Kérem várjon meg kisasszony! Mindent elmagyarázok önnek..-futok sietősen a szőke lányka után. -Mit akarsz?-felelt hozzám fordulva. -Én..tényleg nem tudom...én 1900-ból jöttem Angliából..Lysander Airworth a becsületes nevem-csókoltam neki kezet.-És önnek mi a neve?
- Dobó Lia vagyok..-mondta megdöbbent rózsaszín szemeivel.
 -Sajnálom hogy eltörtem a varázstárgyát..bizonyára varázsló ön ha nem boszorkány..-kértem bocsánatot.
 -Először is..Még mindig nehezen hiszem el hogy te a múltból jöttél...de ha igen akkor egyáltalán hogyan?-érdeklődte.
 -Őszintén nem tudom...szerintem...Castiel műve az egész..-kezdtem el filózni.
 -Castiel?-kérdezte meglepetten. -Tudja ő a legjobb barátom..Castiel Bodrossy...bizonyára hallott róla.  -Igen...de kérlek tegezz nyugodtan hiszen majdnem egy korúak vagyunk!-mondta nekem mosolyogva.
 -Hány éves vagy?
 -16 te?
 -Én 17 éves vagyok..-válaszoltam.
 -Szóval Castiel a legjobb barátod...Lázadó típus nem?-kérdezte.
 -Hát...igen eléggé az-válaszoltam kissé megdöbbenve.-Honnan tudod hogy lázadó..?
 -Majd később elmagyarázom...-kacsint rám.
-Mellesleg honnan tudsz magyarul?
 -A válasz erre egyszerű..Nemesi családból származom ezért volt magyar nevelőm is.
 -Áhh értem..
 -És te milyen családból származol? Nemesi vagy Királyi?-érdeklődtem tőle.
 -Hát..nem vagyunk szegények..-válaszolta elgondolkozva.
 -Tehát kisnemesek..-feleltem gondolva hogy ez a helyes válasz.
 -Olyasmik...
 -Lakhatnák nálatok ha a drága szüleid megengednék...?-kérdeztem.
 -Üm....A szüleim meghaltak a nagybátyámmal élek...-kezdte el nézni a lábait. -Ohhh..Részvétem...Ez esetben..a nagybátyádtól kérek engedélyt az ott tartózkodáshoz..-mondtam.   
-Nem tudom sikeres lesz-e de bízok benned..És szívesen eligazítalak itt..a..számomra jelen de neked jövő..világban-ajánlotta fel nekem mosolyogva.
 -Köszönöm szépen..ha egyszer visszatérek megjutalmazlak..-köszöntem meg mosolyogva.
-Köszönöm...-És neked van testvéred?-kérdezte tőle.
-Nekem...van egy bátyám...-kezdetem bele a mondandómba..
-Kitalálom..Leighnek hívják és fekete haja van és szeme..?
Erre elkezdetem tőlem hátrálni..
-Tuti nem vagy boszorkány?
-Nem..nyugodj meg mindenbe beleavatlak..szerintem a történelemmel fogjuk kezdeni..de a te korodtól kezdve..tehát semmi ősember vagy dínók..az 1900-as évek elejétől napjainkig...-nyugtatgatott amitől kicsit megnyugodtam.
-És...Castiel nem akart jönni?-kérdezte.
-Nem tudom..mesélt már pár dolgot erről a korról de őszintén...már olyan 3 éve lehetett..szóval nem igazán emlékszem..arra igen hogy itt a lányok nadrágot hordanak..-ismertem be. -..meg szoknyát is csak manapság igen a nadrágot jobban szeretjük..-mosolyodott el.

 Lia

 Aztán csak azt vettem észre hogy a kék színű kertes házunk elé értünk és a kutyám Nathaniel pedig boldogan rohant felénk..Én kinyitottam a kaput becsuktam és felkaptam..
-Hány éves ez a kis cukiság?-érdeklődött miközben a terepet is felmérte felemás szemeivel.
-4 hónapos..elég kölyök de nagy kutya lesz majd meglátod..-simogattam Nath fejét.
-Milyen fajta?
-Szerintem nem ismered de azért elmondom..Berni pásztor
-Ohh..azt tényleg nem tudom
-Majd mutatok képet..-nyitottam ki az ajtót.
-Na gyere! Beléptünk az ajtón és cipőink levétele után az emeletre akartunk jutni a szobámba de..
-Sziasztok!-köszönt nekünk Sanyi a nagybátyám.
-Hát ő meg ki?

Baszki elfelejtettem hogy itthon van.. 

-Ő az egyik barátom..-mondtam a szemébe nézve.
Majd közelebb jött és közelebbről is megvizsgálta a számára szerintem eléggé fura kinézetű srácot. Miután e tevékenységet megunta csak összeráncolt szemöldökkel és fekete hajába markolva üzente barna szemeivel felém hogy honnan szedhetek ilyeneket össze..
-Igazából...Én a múltból érkeztem kedves..
-Sándor-nyújtott kezet a 190 cm-es és kicsit izmos nagybátyám Lysander pedig komoly arckifejezéssel fogott vele kezet.
-Örvendek!
-Szintén.. Számomra kicsit feszült volt a légkör de hát gondoltam hogy ez lesz..
-Nehezen hiszem el hogy a múltból érkeztél de nyűgözz le..melyik korszakból érkeztél?-érdeklődött majd beinvitálta a nappaliba ő pedig halál nyugodtan leült.
Úristen hogy bírhatja ekkora..Jesszus! 
Majd erre megtaníthatna szívesen.
Sanyi leült a fotelbe én pedig Lys mellé a kanapéra.
Remélem lenyűgözi végül is Sándor töri tanár..érdekes lesz az biztos!

Lys

 -1900-ből jöttem..Angliából-meséltem.
-Ohh..Viktoriánus korszak..Nagyon szép és fegyelmezett kor..-mondta bólogatva.
-Mesélj nekem pár dolgot!
-Lysander Airworth vagyok egy Nemesi család második gyereke...Legjobb barátom Viktória királynő fia Castiel Bodrossy..-kezdtem el neki mesélni.
-...A testvéred Leigh Airworth aki ruha boltot vezet Rosalya nevű barátnőjével..-fejezte be mondandóm.
-De..de honnan?-kérdezi meglepődve.
-Én történelmet tanítok középiskolába..És mivel tanultam a korodról ezért tudok egy két érdekességet Viktóriáról és Castielről is..-árulta el nekem Lia nagybátyja.
-Ohh..így már minden világos..Tehát senki sem varázsló vagy boszorkány?-kérdeztem meg.
-Varázslók talán de boszorkányok semmiképp..-válaszolt Lia.
-Ohhh.. -Jó..Én már rég beleőrültem volna ebbe a viselkedésbe szóval..Hiszek neked!-mondta Sándor felállva a kanapéról mosolyogva.
-Köszönöm szépen!-eresztettem el egy mosolyt.
-És...Maradhatnék itt amíg nem tudok visszajutni a koromba?
-Persze nyugodtan!
 -Köszönöm..

Lia

 -Akkor addig én meg is ágyazok neked az emeleten a vendég szobába-feleltem nekik és fellépdeltem.

-Kíváncsi lennék hogy Castiel is akkor olyan lenne e mint a játékba? 
Mindegy azért megmutatom Lizikének a Csábításból jelest..miután kicsit megbarátkozott az elektronikával!-kuncogtam el magam gondolataimba.

Majd megágyaztam a szobám mellett lévő vendégszobába és megnéztem a kikapcsolt tv-n mennyi az idő..

19:30

 -Hmmm..szerintem most elmegyek és lefürdök...
ELMENTEM FÜRÖDNI-ordítottam le nekik és úgy gondoltam rám fér ma egy jó kis habfürdő..

Ráírtam Anira mert elfelejtettem neki még mesélni..
Bestie ❤️:Nem fogod elhinni kivel találkoztam...LYSANDERREL 😍
Best 👯:Én ezt nem hiszem el 😵..Biztos nem egy perverz aki kiadja magát Lysnek?
Bestie ❤️:Nem egyáltalán nem...de nem hiszed el gyere le holnap hozzánk! 😉
Best 👯:Rendben de azért viszek egy baseball ütőt én felkészülők azért 😂
Bestie ❤️:Ha ettől majd megnyugszol...😅
Best 👯:Jó akkor holnap 10! Jó éjt és vigyázz magadra azért..😊
Bestie ❤️:Jó éjt neked is 😅❤️
Majd lezártam a telefonom és kezdtem kiszállni a fürdőből,megtörülköztem és úgy gondoltam még ők lent beszélgetnek ezért nyugodtan kinyitottam az ajtót...
-Ohhh..Nagyon sajnálom azt hittem vittél be ruhát!-kért elnézést az ajtóban álló paradicsom vörös arcú Lys aki egyből meglátott becsukta a szemeit.
-Ohhh..S-semmi baj...-válaszoltam dadogva majd gyorsan befutottam a szobámba..huuu ez de kínos volt...

 Lysander 

Huuu..ez eléggé kínos volt...de eléggé szép a teste..
Lysander! 
Mit képzelsz magadról? Ilyet nem mondhatsz...majd amilyen gyorsan tudtam megfürödtem és inkább tereltem gondolataimat erről a témáról...
-Castiel is fog jönni esetleg? Hátha megtudja magyarázni ezt a varázs dobozt ami Lia kezébe is volt...-gondolkoztam el rajta majd meg törülköztem.
-Vagy esetleg Lia is elmagyarázhatná?...de ha haragszik rám azért..?-néztem a tükörbe és észrevettem égő arcomat.
-Megyek bocsánatot kérek tőle.. Felvettem a pizsamámat és.. 

Lia

Bekopogott a ajtón valaki megadtam az engedélyt ezért be sétált..
-Lia..-kezdte el a fejét vakarni az őszhajú barátunk.
-Igen? -Sajnálom azt a fürdőszobás incidenst..Lehettem volna körül tekintőbb is főleg hogy egy kisasszonyról van most szó!-hajtotta le fejét mondandója végén.
-Semmi baj..tényleg nem haragszom tudom hogy milyen korból jöttél ezért nem néztelek perverznek! - Legalábbis nem annyira! - gondoltam magamba.
-Értem..És kérhetnék egy könyvet?
Az a gond hogy nem készültem az utazásra -mosolyogott.
-Persze nyugodtan!-mosolyogva odasétáltam a könyvespolchoz.
-Szereted a túlélőseket?
-Hát...olyat még nem olvastam..
-Tessék..azért olvass bele hátha tetszik!-nyomtam a kezébe egy könyvet aminek borítóján ez szerepelt...

Suzanne Collins: Éhezők viadala

-Hmmm...köszi majd mesélek!-válaszoltam.
-Jó éjszakát!
-Neked is..

Lys

Majd átmentem a szobámba és elolvastam belőle körülbelül 40 oldalt az ágyamba feküdve és érdekes nekem tetszik holnap majd elolvasom! És lassan elnyomott az álom...