⚪ 3/felvonás ⚪

Lia

-Ohhh Szia Ani!-futottam hozzá mosolyogva és megöleltem a fiúk meg le voltak sokkolva.
-Sziasz...-húztam el az éppen köszönni akaró barátnőmet a nappaliba.

-Figyelj..tisztáznunk kell hogy jó ötlet ha te nem ismered őket már mindketten boszorkánynak vagy varázslónak képzelnek és lehet hamarosan készülnek meglincselni..legalábbis Lysander tuti..Castielnek lehetséges hogy más a felfogása kicsit..de nah! A lényeg az hogy nem tudsz róluk semmit rendben van?-próbáltam elmagyarázni a dolgot Anasztáziának de szokásosan megint elkezdtem húzni a dolgokat mint a rétestésztát..

Ő válaszképpen bólintott egyet és visszamentünk a konyhába.

-Bocsánat de Anasztáziának el kellett magyaráznom hogy a "varázs dobozt"- ennél a szónál Castiel kérdőn nézett rám de aztán rámutattam a törött telefonomra és utána egy fajta "áhhh hogy arra gondolsz" bólintással jelezte hogy felfogta az üzenetem.- a "varázs dobozt" el kell addig raknunk amíg Lys nem érti meg annak lényeget! Ne hogy az ő telefonja is törötten végezze!-a végén elmosolyodtam de látva Lysander kicsit sértődött fejét...lehervadt a mosolyom de aztán..

-Lysander most olyan mint egy kis gyerek aki nem kapta meg amit akart!-elgondoltam Lysander kantáros nadrágba és ahogy ül a homokozóba és kiolvadt a mosolyom sőt kuncogtam is de próbáltam magam fékezni.

-Mondtam már hogy sajnálom!-mondta a sértődött.
És igen...most szerintem tényleg eltűnt hosszabb időre a mosolyom, és oda mentem hozzá.

-Esetleg Mr.Airworth engedne egy ölelést?-tártam szét a karjaim előtte és egy sóhajtás keretében megölelt.
-Nagyon pimasz vagy, Dobó kisasszony nagyon pimasz!-mosolyodott el az őszhajú.

-Én Castiel vagyok..Castiel Bodrossy!-nyújtotta a kezeit Castiel Anasztáziának.
-Ohh hát persze! Castiel ő Anasztázia, Anasztázia ő itt Castiel!-kiszabadulva Lys öleléséből, bemutattam őket egymásnak.

-Én is örülök hogy megismerhetlek, Anasztázia!-mondta Lysander és egy kézcsókot adott neki.- Lysander Airworth!
-Wow egy igazi úriember!-pirultam ela jeleneten ahogy barátnőm Anasztázia is.
-Makó Anasztázia!-mosolyogott mind a két fiúra.

-Én és Castiel a múltból jöttünk..az 1900-as évek elejéről..-kezdte el a bemutatást a felemásszemű de..-Én őszintén szólva 12 éves korom óta vagyok visszajáró vendég mondhatni!-kérte ki magának a vörös hogy ő már gyakorlottabb ezen a helyen mint a barátja.-Igen rendben van, igazad van! De az a lényeg,hogy segítségre van szükségem hogy itt eligazodjak! Mert őszintén magamon is meglepődtem de kíváncsivá tett ez az új világ!-folytatta a mesélését Lysander.
-Ohhhh! Rendben van! Én is csatlakozom akkor a segítőkhöz!-adta bele a derekát a göndör vállig érő barna hajú barátnőm.
Erre Lysander mosolyogva bólintott és Castiel elvigyorodott barátjára nézve.
-Lehet van mit tőled tanulnom! Hiszen 2 napja leszel itt, és máris 2 lány is akar neked segíteni! Mondd el csak,hogy mi a titkod?-tette fel szerinte életbevágó kérdését és az úriember csak megvakarta a fejét.
-Azért mert ő egy úriember!-válaszoltam a kérdésére.
-Én is tudok olyan úriember lenni mint ő!-mondta magabiztosan Castiel.
-Fogadjunk?-kérdezte meg Anasztázia.
-Hmmm jó,jó! De miben?
-Ha egy napig úriemberként tudsz viselkedni akkor..egy napig azt tesszük amit ő felsége szeretne!-hajoltunk meg Castiel előtt aki csak megrázta a fejét amolyan "sok a hülye" címszó alatt.
-Hmmm...mindig is szerettem volna egy kutyát..-egy kaparást halottunk az ajtó előtt.

-Biztos Nathaniel!-mentem az ajtóhoz és ki nyitottam és Forma 1-s sofőröket megszégyenítő futásba futott egyet a folyosón, és utána egyenesen be a konyhába, aki éppen álló vöröst leterítette és kikerekedett szemekkel nézte a 70 kilós jószágot.

-Nem láttad mikor éppen jött be?-kérdezte Lys mosolyogva.
-Neem..-de már vigyorogva simizte Nathot aki nyalta az arcát.
-Van mikor hátul van a kutyaólban és pihen picit! Egyébként nyugodt kutyus de az új embereket szereti üdvözölni!-mosolyogtam a két párosra majd Nath átment az asztalnál ülő Lysanderhez és felrakta a combjára a mancsait.-Te se maradsz ki a jóból úgy látom!-szólt Anasztázia is.

-Milyen fajta amúgy?-állt fel Cassy leporolva magán.
-Bernipásztor..miért szeretnél ilyen kutyát venni?-érdeklődtem.
-Hát nekem tetszik!-válaszolta Lys mosolyogva miközbe Nathanielt simogatta.
-..Nekem tetszik ez a fajta! De meglátom..szóval az egész napos csicskáskodás helyett szeretném azt hogyha én nyerek akkor vegyetek nekem egy kutyát!-felelte ötletét a rockker.
-Jól van akkor! Kezet rá!-feleltünk ketten majd kezet ráztunk vele.

-Hmmm..mikor kezdjük a tanulást?-tette fel kérdését Lysander.
-Hmmmm..10?-kérdeztem.
-Rendben!

Ránéztem a mikrón lévő órára..9:50..És meghallottam egy korgó gyomrot.
-Ez ki volt?-érdeklődte Anasztázia.
Mindenki egymásra nézett és a legvégső pillanatban Nathon akadt meg a szemünk.
-Gyere Nath!-hívtam oda a kutyát a tányérjához majd elvettem és beleraktam a kajáját és visszaadtam neki és természetesen jó ízűen falatozott.
-Mi is éhesek vagyuuunk..-jelentette ki Ani és hallottam korgó gyomrukat..
-Jól van akkor elmegyek a boltba!
Kezembe vettem a pénztárcám és lerohantam a közeli Coopba.

Vettem kenyeret mert azt láttam hogy elfogyott és felvágottat is..és kihagyhatatlan dolog a kakaó is! Majd miután ezeket megvettem haza battyogtam.

-Szóval akkor..Te hol is voltál?-szögezte nekem a kérdést aki eddig nem eléggé lett felvilágosítva erről az egészről.
-Castiel és Ani nem mondta?
-Meg se kérdezte-tették fel védekezően a kezüket.
-Tudod drága Airworth...piacon voltam
-De te valami boltot említettél..-ráncolta meg homlokát.
-Mert..nah jó! Gyere üljünk le..-vezettem be a konyhába és leültettem.
-Szóval akkor hol is kezdjem..itt..
-Itt ugyanúgy vannak dolgok mint a piacon csak árulnak vizet és kenyeret is meg tejet is!-folytatta helyettem Ani.
-Vízet?
-Igen azt..Amikor nagyon meleg van akkor általában vesznek az emberek! És van tea is a boltba!- segített be Bodrossy is.
-Ohhhh..így már értem!
-Meg tudod néha nem jó a víz egyes házakba és van mikor az emberek nagyoon sokat dolgoznak!
-Ohhhh...
-Nah elég ebből most..kezdjünk hozzá a kajához!-vettem ki a szatyorból amiket vásároltam és Anasztázia segítségével neki láttam szendvicseket csinálni.

-Ez mi?-bökött rá Lysander a hűtőre.
-Hűtőszekrény..ebbe tároljuk a kaját.-magyarázta el neki Cas.
-"Kaja"?
-Élelem!
-Ohhh rendben van! Így már értem!
..De ez itt mi?-mutatott rá a mikróra de megint úgy mint egy 3 éves kisgyerek.
-Hmmmm...Mikróhullámú sütő.. általában ebben szoktuk melegíteni a táplálékot meg a popcornt is!-felelte úgy mint egy egyetemi docens.
-Mi az a...?
-Gyerekek! Készen vannak!-raktuk le a szendvicseket diadalam ittasan az asztalra.
-Ohhhh..Szendvics?-toppant be Sanyi.